5. Modernitas
Nem tudom mar ki adta azt a meghatarozast (akarki is, nyilvan nem univerzalisan igaz, de ugyanakkor tartalmaz igazsagot), hogy a modernitasnak harom ismerve van: targyilagossag, reflektaltsag es differencialtsag. Szamomra az utobbi ket tulajdonsag igencsak fontos, hogy benne legyen a zeneben. Ugy talalom, hogy ezek a zenek tartalmazzak ezeket, bar nem tudnam kimutatni, hogy ezt mivel erik el, kiveve azt, hogy a csendet hordozzak magukban, az hozzajarul ehhez.
6. Aura
Wikipedia: The cultural critic Walter Benjamin used the term “aura” to refer to the feeling of awe created by unique or remarkable objects such as works of art or relics of the past. According to Benjamin older cultures can generate auras around particular objects of veneration, while capitalist culture has the opposite effect, causing the decay of the aura due to the proliferation of mass-production and reproduction technologies. A fo ok, amiert az ECM nemet lemeztarsasag kiadvanyait olyan sokra tartom, az az, hogy tomegtermelese ellenere kulonos gondot forditanak a hangzasra es ettol valahogy az o lemezeiknek van egy megkulonbozteto auraja. De lehet, hogy ezt az aurat csak a “varazs” szo szinonimajakent hasznalom: auraja van egy zenenek, ha van valami megmagyarazhatatlan varazsa. Az kulon jo benne, hogy ezt nem igazan lehet logoszul definialni, ettol muveszi es ettol van spiritualis kvalitasa is.
7. Improvizacio (mennyisege)
A zene jatek es a jatek velejaroja a spontaneitas, melynek egyik eleme az improvizalas. Igy talan nem tunik tulsagosan mondvacsinalt objektiv erteknek, hogy annal minosegibb egy zene, minel inkabb tartalmaz improvizaciot. (Ezt, mint tudjuk, Bach, Mozart, legtobb barokk zeneszerzo muve is tartalmazza, hiszen egyes reszek nem is voltak beleírva a kottába, csak utalás szintjén.) Számomra világos, hogy a jazz objektíve elsősorban ettől ertékesebb a rock-nal. Soha nem hallok egy rock szamot annyira kulonbozo ertelmezesben jatszani rock zeneszektol, mint ugyanannak a szamnak eljatszasat teljesen eltero modon jazz zeneszektol, nagyreszt az improvizacionak (es magasabb szintu zenei tudasnak) koszonhetoen. Es akkor pop es slager zenerol ilyen vonatkozasban ne is beszeljunk, teljesen mereven be vannak zarva a sajat formajukba.
8. Mennyire adja konnyen magat
Ez alatt egyfajta gazdagsagot ertek, azt, hogy hanyszor kell ujrahallgatnom, mire megszunik egyes reszeiben, arnyalataiban, mintegy kellemes meglepeteskent meg mindig felfedezetlen nuanszokat mutatnia, vagyis hanyszor kell meghallgatnom, mire teljesen kiismerem. Minel tobbszor, annal gazdagabb, annal ertekesebb.
Nagyjabol ez lenne az en listam, amiket a zene objektiv minosegenek meghatarozasara hasznalnek, nem a priori modon, hanem utolag belegondolva szedtem ossze ezeket, es a lista, a szuro is lassan valtozik idovel, mint mindenkinel. Vajon Nektek mik a szempontjaitok, mibol all a szurotok zenek josaganak megiteleseben? Talan erre a szuro fogalomra is gondolt Kafka, amikor ezt mondta: “Az elet olyan merhetetlenul nagy es mely, mint a csillagszakadek fejunk felett. Csak szemelyes letezesunk kis kemlelonyilasan at tudunk belepillantani. S akkor is tobbet erzunk, mint amit latunk. Ezert kell mindenekelott a kemlelonyilast tisztan tartani.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése